Tegnapelőtt voltam az Ofotértben új szemüveget csináltatni. :( Igazából hetedik óta kellene hordanom, de még a mai napig nem használom a szemüvegem, csak nagy szükség esetén van rajtam, de már tényleg gáz, hogy azzal sem látom rendesen a táblát, szóval csináltattunk erősebbet és vettünk hozzá másik keretet. Sima fekete Ray-Ban, a szára kívülről sötéttürkiz, belülről halványpiros színű. Nekem alapból nagyon tetszik, bár nem úgy választottam, hogy rögtön ránéztem, és rá esett a választásom, hanem előtte felpróbáltam az egész boltot. Amúgy teljesen ellentéte az előző szemüvegemnek, ami halványszürke vékony fémkeretes volt, az a fajta, ami nem is olyan feltűnő, ha rajtad van, de azért nem is az a szinte láthatatlan típusú. Amúgy szabályosan rosszul vagyok a gondolattól, mikor a suliban mindenki rám néz és megállapítja, hogy szemüveg van rajtam. Ez a Number 1 kedvencem, mikor megbámulnak, mert egy szemüveg annyira hihetetlenül ritka és különös jelenség, hogy nem lehet mit tenni, mint nézni. Na, azt nagyon várom már :'D

Amúgy két ajánlanivalóm van:

1) Vikingek. Most tartok a harmadik évadnál, azon belül is a legelején, és 2nap/évad sebességgel darálom a részeket. Alapból ezer éve el akartam kezdeni, mert történelmi/viginges/kegyetlen sorozatról van szó, ami ráadásul 8.6-os IMDB-n. Most pár napja kezdtem el, eleinte nem tudtam hova tenni, de most már abszolút imádom, és örülök, hogy elkezdtem. Később biztos, hogy írok még róla bővebben is. Amúgy ha a színvonal megmarad a továbbiakban is, akkor bekerül a "kötelező megnézni" sorozataim közé.

2) Orange. Ez egy nagyon új, frissen megjelent anime, ami összesen 13 részes, és eddig 6 jelent meg belőle, szóval hétről hétre várni kell, hogy magyar idő szerint hétfő hajnalban megjelenjen a következő epizód. Nagyon régóta kerestem olyan iskolás animét, aminek tetszik a története és a rajzolása/animálása is, de sikertelen volt a keresésem. Na, ez most kb egy hónapja teljesült, mert akkor csatlakoztam be a nézésébe. A történet nagyon érdekes, arról szól, hogy hogyan változtatja meg a főszereplő lány a saját és mások sorsát azzal, hogy mindent úgy próbál csinálni, hogy később azt ne bánja meg. Szóval ha valaki szereti az ilyen cuccokat, akkor iktassa be a nyári szünetébe :D

Pár hete fejeztem be az Outlander első évadát, amihez nagy reményeket fűztem, mert imdb-n magasra van értékelve, valamint sok jó véleményt hallottam róla, úgyhogy mindenképpen le akartam csekkolni. Nem bántam meg, egy nagyon különleges sorozatot kaptam.

Claire Randall ápolónőként segít az angol katonákon a II. világháborúban. Egyik napról a másikra végre véget ér a harc, és a Föld fellélegzik. Végre Claire viszontláthatja férjét is, akivel közösen elmennek egy skót faluba nyaralni, hogy újra egymásra találhassanak. De Claire a férje tudta nélkül egyszercsak 1743-ban találja magát, ahol hamar rá kell jönnie, hogyha túl akarja élni ezt a kalandot, akkor alkalmazkodnia kell a körülményekhez, különben sosem juthat vissza a férjéhez.

Bevallom, teljesen másra számítottam. Én azt hittem, Claire tudatosan fog a két idő között mozogni, de ez egyáltalán nem így van, ugyanis az akaratától függetlenül történik minden, és egyáltalán nem könnyű neki visszatalálnia (ha egyáltalán vissza tud találni). A másik, amire nem számítottam az az, hogy ez a sorozat kifejezetten lassú. Tudjátok, az a fajta, mikor sok a beszéd, de maga a cselekmény nem olyan sok. Ez nem mindig baj, szerintem ez még egyáltalán nem jelenti egy sorozat halálát, főleg nem az Outlander-ét, mert bár "lassú víz partot mos" módszerrel haladt az egész, mégis szépen volt felépítve, és kerek lett ez az első évad. Rólam tudni kell, hogy hatalmas Skócia-fan vagyok, kiskorom óta a kedvenc helyeim között tartom számon, így nekem az is külön élmény volt, hogy láthattam azokat a gyönyörű tájakat. Viszont Skócia egyik oldalát kifejezetten megutáltam; egyszerűen rossz volt hallgatni azt a régi, 18. századi skót akcentust. Nagy meglepetéssel fogadtam, mikor megtudtam, hogy a magyar szinkron semmilyen szinten nem adja vissza azt a skót kiejtést, amit az eredeti hangok produkálnak. Ez volt az egyetlen dolog, amit igazán tudtam benne utálni, de ezt nem tekinthetjük negatívumnak, hiszen enélkül nem lett volna hiteles az egész. Szóval ezt teljesen el tudtam nézni; egy idő után, sőt, pár rész után már természetesnek is hangzott. A sorozat nem került be a kedvenceim közé, de egy kifejezetten jó darabnak tartom, amiben bőven van még lehetőség, ráadásul végre úgy tudták megalkotni a szerelmi háromszöget, hogy tökéletes értelmet nyert, amiért nagy piros pont jár. Akik szeretik Skóciát, a romantikus történeteket, a kalandot és a történelemet, azok valószínűleg nagyon fogják szeretni az Outlandert.

Teljesen spoilermentes. Aki ismer, az tudja, hogy nekem a Game of Thrones sokkal több, mint könyvek és egy sorozat. Nekem ez a történet valami eszméletlen sokat tanított, és tanít minden nap. Hihetetlenül szerencsésnek tartom magam, hogy az a generáció vagyok, aki a gyerekkorát a Harry Potterrel élte meg, és a felnőttéválását pedig a Game of Thronesszal éli meg napról napra. Ma pedig elérkezett a hatodik évad premiere, ami azért is volt mérföldkő, mert maguk a könyvek még nem jelentek meg, mert George R. R. Martin nem készítette el őket a megbeszélt novemberre, hanem azt mondta, hogy késik, mert minőségi munkát fog adni, mert őt nem lehet időpontokhoz igazítani. És mennyire igaza volt. Szeretem az olyan embereket, akiket nem lehet megvásárolni, lefizetni és így tovább, hanem minden áron a saját tempóját követi. Nagyon érdekes ember, akit tényleg lehet becsülni. Szóval a készítők eljutottak arra a pontra, hogy nem volt mire támaszkodniuk, én pedig rettegtem, hogy elszúrják majd, amit eddig felépítettetek. Így hát nem sok reménnyel, de töretlenül vártam a megjelenést, és azt kell, hogy mondjam, nem kellett csalódnom. Minden a helyén volt. Az egyetlen kifogásom az lehet, hogy baromi rövid lett (össz-vissz 47 perc). Szerintem két dolog mond el mindennél többet:

1) egyszer sem állítottam meg, vagy tettem félre (általában egy 40 perces sorozatot 10-15-ször szüneteltetek)
2) folyamatosan kirázott a hideg, még a fejbőrömet is

Szóval ja. Kicsit durva. Kicsit nemnormális mennyire szeretem a GoT világát, és remélem ez így az marad. Jövőhéten pedig a második kedvenc sorozatom startol el, vagyis jócskán el vagyok kényeztetve.

Ui.: az utolsó jelenet. What the fuck. What the fuck.

Jézusom! Wow... Csak wow... Ha érdekelnek a legendás történelmi gyilkosságok, és annak körülményei napokra lebontva, percekre részletezve, akkor az American Crime Story a te sorozatod is. 3 nap leforgása alatt néztem végig, és azt kell mondjam, hogy profi. Felejtsd el az American Horror Story évek óta tartó vergődését, mert hiába ugyanazok a készítők, és egyes szereplők, ha a színvonal sokkal magasabb. Aki ismeri az AHS-t, annak sokat fog mondani az, hogy Sarah Paulson-t láthatjuk itt is, de ezúttal egy igazán hozzáillő, kemény és nem könnyű szerepben (bocsánat Sally...). Én most jöttem rá, hogy zseniális színész.

Mostmár, hogy mindenről össze-vissza beszéltem, tisztáznám miről szól az első évad, vagyis az eddig megjelent tíz rész (a 2. évad már egy másik eseményt mutat be):

Egy nő és egy férfi brutális körülmények között lett meggyilkolva, és az egyetlen gyanúsított az exférj, O. J. Simpson, aki tagadja a vádakat, és fél Amerika mellette áll.

Senki ne arra számítson, hogy folyamatosan jönnek képbe a gyanúsítottak, és az újabb nyomok. Igazából nagyon egy szálon fut a sorozat, és az első perctől kezdve az a kérdés, hogy OJ a gyilkos-e vagy nem. Mi magunk sem tudjuk a választ, de pártot foglalhatunk természetesen. Én eleinte még nem tudtam, hova tartozzak, később azonban egyértelmű volt. 

A készítők precízen választották ki a színészeket, ugyanis van, aki megtévesztően ugyanúgy néz ki, mint az 1994-95-ös karaktere. Minden, ami történik, az a valóságban is megtörtént, minden fejlemény, és ember ott volt, és ettől komolyan kiráz a hideg. Nem csoda, hogy imdb-n majdnem 9 pontos a sorozat, mert ez az eddigi egyik legjobb 2015-2016-ban megjelenő showja. Ja, és ha terveznéd megnézni, akkor egy személy belőle biztosan ismerős lesz, amitől nekem leesett az állam.

Szó szerint reggeltől izgultam, hogy mi lesz. Nem hiszem, hogy valaha TWD előtt izgultam volna, de most megtettem, és igencsak lehangolt, amit kaptunk. Ettől függetlenül sokaknak tetszett, szóval lehet, hogy egyedül vagyok a véleményemmel, de ezt most szerintem nagyon elszúrták. Egyelőre még teljesen spoiler-mentesen írok, hogy még csak véletlenül se lásson meg senki semmit. Még a képeket is úgy választottam ki, hogy ne áruljanak el semmit, mert először majdnem sikerült beválasztanom egy olyat, ami nem kicsit spoileresen lett volna azoknak, akik még nem tartanak a hatodik évadnál. :D 

Na, először is, én már az évad közepe felé "megtaláltam" Negant a sorozatban, mert meg voltam róla győződve, hogy ez a pasi az [kép] - a legelöl álló motoros. Aztán két perc múlva megállapítottam, hogy "oké, ő nem lehet az". :D Aztán azt hittem, hogy a tizedik részben ismerjük meg Negant, de nem. A másik ilyen "félregondolásom" Lucille kiléte volt. Nekem teljesen egyértelmű volt, hogy Lucille az Dwight. Szóval hogy az emberkét Lucille Dwight-nak hívják, mi sem egyértelműbb? :'D Ugyanis akárhányszor olvastam Lucille-ról, mindig Negan "haverjaként, jobb kezeként stb" emlegették, a pasas pedig eléggé annak tűnt nekem. Szóval fájt, mikor leesett, hogy Lucille egy baseball ütő. :D 

Ha érdekel, hogy miért csalódtam a részben, akkor kattints a bővebbenre.