|
18 éves lány vagyok, Seminek hívnak az internetes világban. Imádom a természetet, a vintage, grunge és indie stílust, az erdőket és a sorozatokat. Minden érdekel, aminek köze van az informatikához és technikához, és szeretek nyelveket tanulni. Az iskolában valahogy mindig jó jegyeim lesznek (4), pedig nem erőltetem meg magam a tanulásban. Amúgy ötödikes leszek szeptembertől a középsuliban, szeretem az osztályomat, a legtöbb tantárgyamat, bár az érettségi és szalagavató egy kicsit kiverte a biztosítékot, de majd megbarátkozom velük. Apropó, barátkozás. Imádom a barátaimat, és több is van belőlük. Értük ölni tudnék, komolyan. Ha már itt jártál, hagyj egy üzenetet a chatben vagy írj egy rövid hozzászólást, nagyon örülnék neki. c:
| |
|
Olvastam valahol, hogyha a blogodnak nincs konkrét témája, akkor annak olvasói sem lesznek. Hát pedig a Semicolon pontosan egy olyan oldal, aminek nincs egyetlen meghatátozott témája, ezért inkább nevezném személyes oldalnak. Ugyanis itt olvashatsz könyvekről, filmekről, sorozatokról (ezekről fent egy külön "rovatot" is találsz Sorozatok néven, ahol több mint 20 olyan TV-Show-t ismerhetsz meg, amiket már mind láttam, és ajánlanám neked is), de olvashatsz még itt kreatív ötletekről, kihívásokról, idézetekről, sőt az sem ritka, hogy egy posztban csak képeket osztok meg, mivel itt mindig azt találod, ami éppen eszembe jut. Alapvetően egy vidám blogról van szó, de ha éppen pocsék kedvem van, akkor az a bejegyzésből is meg fog látszódni, egyszóval tényleg minden a hangulatomtól és az ötleteimtől függ. | |
|
Figyelmeztetés: sokszor előfordul, hogy írok valamit, és másképp fejezem be a mondatot, így olyan értelmetlenségek születnek, mint az "de én ők nem érteni", vagy éppen elgépelek valamit, mert szokásom 200betű / másodperces sebességgel írni. Szóval ha ilyet találsz, ne lepődj meg. Nyilván próbálom javítani, de néha egyszerűen nem szúrnak szemet. :D
| |
|
A teendőimet mindig más helyre írom fel, így általában sikeresen elfeledkezek róluk. Gondoltam csinálok ide is egy gyors listát, mert minél többször látom, annál nagyobb az esély, hogy valami megmarad.
▪ Falling Skies
▪ Stranger Things ✔
▪ Dexter
▪ Westworld
▪ Internátus, Hemlock Grove, Stranger Things ismertető a sorozatajánlós részbe
| |
|
|
|
Me Before You - Könyves Élmények2016.02.24. 15:04, Semi
[Nem tartalmaz spoilert] Ó, te jó ég. Most tettem le a Me Before You [Mielőtt megismertelek] című könyvet, és kell egy kis idő míg megemésztem, sőt, talán soha nem is tudom majd. Ez a könyv annyi érzelmet előcsalt belőlem, mint még soha semelyik másik. Kezdjük ott, hogy nem szokásom sírni, de itt úgy tudtam bőgni, hogy már literben mérhették volna a könnyeim; de a legérdekesebb az egészben, hogy nem azért mert annyira hatásvadász lett volna, hanem épp ellenkezőleg - túlságosan is valóságos volt, és ez volt az, ami annyira kiakasztott. De mielőtt tovább mesélek, inkább leírom a történetet:
2007-ben Will-t elgázolják az utcán, aminek következtében teljesen lebénul, a lábai használhatatlanok, és a karjaival is csak pár centis mozgásra képes. Ez már önmagában is megrázó lenne, csakhogy Will "az előző életében" rendkívül aktív életet élt, ezért képtelen feldolgozni, hogy egyik pillanatról a másikra kerekesszékbe kényszerült, és minden alapszükségletét csak az ápolója segítségével tudja kivitelezni, és egyszerűen gyűlöli, hogy ennyire életképtelen lett. Két évvel később a szülei meghirdetnek egy állást, hogy keressenek Willnek egy embert, aki folyton vigyáz rá, hogy ne essen baja, ezt az állást pedig a rendkívül szeleburdi, és röhelyesen élettelteli 26 éves lány, Lou kapja, akinek szerető családja, biztos kapcsolata és színes egyénisége van. Egyértelműen azért ő kapja az állást, hogy valami vidámságot csempésszen Will életébe; de vajon sikerrel jár-e egy olyan reményvesztett embernél, mint ő?
Ez nem egy olyan regény, ahol a szereplők egymásra néznek, indokolatlanul végérvényesen egymásba szeretnek, majd a szerelem olyan mértéket ölt, hogy egy lebénult ember is felkel és jár. Ez egyszerűen a maga kesernyés ízével fogja magát belopni a szívedbe úgy, hogy talán sosem engeded majd el, de ha csak 10 percre gondolkodtat el, már akkor megérte elolvasni. Ha nem is szeretsz könyvet venni a kezedbe, akkor is szedd össze magad, fogd meg és olvasd el, mert olyat adsz magadnak, amit máshogy (szerencsére) remélhetőleg nem kapnál meg. Mivel spoiler nélkül nagyon nehéz írni, ezért inkább abbahagyom, de komolyan. olvasd. el.
| |
|
|