A Designated Ugly Fat Friend rövidítve a Duff. Ebből már biztosan mindenkinek leesett, hogy ez nem egy olyan jelző, amit szívesen hall az ember. Bianca Piper, a tizenhét éves középiskolás lány is egy duff, ugyanis két legjobb barátnőjétől eltérően ő nem gyönyörű, magas és modellszerű. A suli legmenőbb lánya Madison, aki természetesen nem kedveli Bianca-t, főleg amiatt nem, mert újabban sok időt tölt a szomszéd sráccal, Wesley-vel, aki Madison ex-barátja. Aki most magasra emeli a szemöldökét, és azt kérdezi, "hey, minden oké? Miről beszélsz egyáltalán?!" az minden bizonnyal olvasta a könyveket. Szóval akik hasonlóan hozzám, olvasták a könyvet, azoknak csak annyit tudok mondani, hogy ne számítsanak semmi közösre, itt-ott még a szereplők neve sem stimmel, nem hogy a cselekmény, a személyiségek és így tovább. Ritkán látni olyan filmet, ami ennyire elüt.

Szóval Bianca elmegy egy partiba, ahol Wes közli vele, hogy ő a Duff a három lány közül. Magyarul a többi ember hozzá csak azért közeledik hozzá, mert tőle könnyű információkhoz jutni a két barátnőjéről. Ez természetesen sérti Bianca önérzetét, nyakon önti West valami itallal és utána biztos ami biztos dobja a barátnőit. Na jó, milyen ajánlás az, ahol gonoszkodom a filmmel? De közben ez az igazság, sajnos ez egy elég sablonosra sikerült film, ahol az első percben tudod már, mi lesz a végén. Mindegy is, haladjunk tovább a rövid ismertetővel. Az incidens után Bianca megmondja Wesnek, hogy ő nem akar többé duff lenni, segítsen neki megszabadulni a jelzőtől. A kérdés az maradt, hogy Madison meddig nézi el, hogy ők ketten együtt lógnak.

Akinek van egy kis fantáziája, annak meg sem kell néznie a filmet ahhoz, hogy tudja mik fognak benne történni. Számomra meglepő volt, hogy még mindig menő "amerikai középsulis gonosz lány vs átlagos lány a népszerű pasiért küzd" filmeket gyártani. Ráadásul ha a könyvet rendesen megfilmesítik, akkor az más téma lett volna. Na de mindegy, hiszen a filmet önállóként kell kezelni. Hmm, ez a valami, amit most írok, átcsúszott ajánlásból értékelésbe és kritizálásba. Szóval akkor térjünk a lényegre:

A film tetszeni fog neked, hogyha szereted végignézni két látszólag ellentétes egyén egymásra találását, szereted ha a vígjátékban van romantika, csajos és egy kicsit szeretnéd elfelejteni az Oscar-díjas filmeket, és nagy összefüggések, rejtélyek és talányok keresése helyett inkább csak szórakozni akarsz két órán keresztül. Nem bántam meg, hogy megnéztem a filmet összességében. Ha pedig nem szereted a sablonokat és mindenféleképpen olyan filmmel akarod elütni az időt, amire évek múlva is emlékezni fogsz, akkor ezt most kerüld el. Amúgy nem sorolok színészeket, mert valószínűleg Bella Thorne-on kívül egyiket sem ismeritek. (Bár aki nézte az AHS-t, annak annyit mondok, hogy Bonnie, a szőke ügyetlen lábú csaj is szerepet kapott a Duffban.) Amúgy azt itt a végén még gyorsan kiemelném, hogy én örültem, hogy a Biancát alakító színésznő tényleg hasonlított kívülről a karakterére, ez egy pirospont a rendezőknek. Ha ez az ajánló (?) vagy micsoda hatással volt rád, akkor menj és nézd meg a filmet c;